Azt mondod nekem nem is ez a hangom! hogy mit csinálok én??? hiszen nem is ilyen vagyok ilyen szótlan kedves naiv...én nőstényoroszlán vagyok nekem kiabálnom kellene mint a nőstényoroszlánoknak.
Azt is mondod, hogy bátrabban kellene lennem. Nekem kéne az elsőnek lennem amikor valaki emeli a hangját de miért? nekem tán nem adathatik meg a jó halál kegyelme? Ugyan mi szégyelleni vagy rejtegetni való lenne azon, hogy nem akarok többet vörös rózsa lenni? hogy kislánykorom minden manírját kényszerű és mesterkélt tartását most visszaadnám.
Olyan ez mint amikor egy elnyílott virág elhullajtja a szirmait és szembenéz a meztelenségével az egyszerűségével. Egyszerű és meztelen vagyok de ezek a dolgok nem fontosak. Azt gondolom hogy majd megszokják ezt a nagy szabad manirtalan életet ami az egyetlen amit élhetek. A lélek hangja,
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.