Egy pár hónap. Az a baj hogy sokszor megrekedek egy nem létező világban. tán három hónap...nőnek a szárnyak fájnak a csendek. Mást várnak én jövök be az ajtón. Ők nem érti, hogy akit követelnek halott...én szenvedem a régi énem szagát ahogy lebbennék át a világon. Én tudom mi akarok lenni és bár az utóbbi napokban rácáfoltam mégis tudom. Azt akarom hogy legyek ami vagyok. Nem könnyű elindulni de ha visszanézek látom majd hogy féltem de mégis mentem és ez hova vezet. ez a szabadság.
Egy pár hónap. Az a baj hogy sokszor megrekedek egy nem létező világban. tán három hónap...nőnek a szárnyak fájnak a csendek. Mást várnak én jövök be az ajtón. Ők nem érti, hogy akit követelnek halott...én szenvedem a régi énem szagát ahogy lebbennék át a világon. Én tudom mi akarok lenni és bár az utóbbi napokban rácáfoltam mégis tudom. Azt akarom hogy legyek ami vagyok. Nem könnyű elindulni de ha visszanézek látom majd hogy féltem de mégis mentem és ez hova vezet. ez a szabadság. 
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.